“Sosincs időm semmire….” – ismerősen hangzik?
Ha igen, akkor megnyugtatlak nem vagy egyedül. Én is halogattam.

Halogattam a tanulást, halogattam a vizsgákra való felkészülést, a beadandók megírását, a ppt-k összeállítását, sőt még ennek a cikknek a megírását is halogattam.

Valamiért úgy érzem, soha nincs időm semmire.
Ismerős az, amikor nekiállsz tanulni lelkesen, motivációtól eltelve, elhatároztad, hogy megtanulod az eddig vetteket, sőt még előre is tanulsz, aztán hirtelen jön egy pici kis csengés a telefonodon?

Igen, ezek az értesítések. Bejelöltek Facebookon, írtak messengeren, jött egy e-mail….ami biztos fontos és halaszthatatlan, ezért megnézem! – észre se veszem és eltelefonoztam fél órát, közben pedig már a Tik Tokon keresem a legújabb videót arról, hogy mit tudnék reggelire készíteni.

Sokszor fel se tűnik, de ezek a tevékenységek, annak ellenére, hogy amikor végrehajtjuk őket sokkal több időt vesznek el, mint amit mi képzelünk, vagy számítunk.

Vagy ha nem telefonozok annyit, akkor biztos akkor, amikor éppen egy fontos feladatom van, hirtelen nem kihívnak kávézni? “A fenébe, megint annyi munkám van, hogy csak túlórázva tudom utolérni magam”

De a munka mellett az egészségemmel is kellene törődnöm…mikor is voltam utoljára edzeni? 3 hete? 

2 hónapja? Mindegy is, sosincs időm semmire…

MÉGIS VAN IDŐD

Megnyugtatlak, igazad van egy bizonyos szinten. Az az idő ami rendelkezésünkre áll naponta, véges. Éppen ezért nem lehet 3 évnyi lemaradást egy nap alatt behozni, ahogy kockahasat sem tudsz elérni 1 hét alatt, DE időd van.

Ez az idő lehet elsőre nem tűnt fel neked, de az az idő, amit a social media pörgetésére fordítasz, ami alatt utazol, munkába, iskolába, a tömegközlekedésen, autóval, amit netflixezéssel töltesz, amit használt autók nézegetésével töltesz mind a rendelkezésedre áll.

Így igaz, hogy az idő ami rendelkezésedre áll limitált, de az akaraterő és egy kis kötelességtudat segítségével ezalatt az idő alatt is lehetsz produktív.

Ha úgy érzed, hogy nincs elég akaraterőd minden nap, automatizálhatod is a tevékenységeidet, ha szokásokká alakítod őket. Minden újonnan kialakított szokás egy új automatizmus aminek segítségével a korábban jelentősen több időt és energiát igénylő cselekvéseket elvégezheted a korábbi idő töredéke alatt.

 Ha ez se működne akkor elmesélek egy saját példát. Korábban, ha volt egy feladatom, ahol írnom kellett egy e-mailt, akkor előtte kimentem egy kávéért, elmentem mosdóba, sőt magamra vállaltam kevésbé fontos feladatokat is, csak azért, hogy ne kelljen megírnom azt az e-mailt megírni. 
És miért? Mert megerőltető volt. Nem szeretjük a megerőltető feladatokat, ezért inkább mást veszünk prioritásként magunk elé.

Ezt semmi más nem okozza mint félelem. Miután elkezdjük megírni azt az e-mailt rájövünk, hogy ez sokkal könnyebb mint vártuk, és az elképzelt 8 óra helyett 5 perc alatt kész lett. Így ha legyőzzük a félelmeinket és ha a fontosabb feladatokat vesszük prioritásba, sokkal produktívabban dolgozhatunk.

SZERINTEM VAN IDŐNK

Bármennyire panaszkodok, bármennyire nincs időm semmire, mégis van. Lehet nem 72 óra egy napra, lehet nem annyi amennyire szerintem szükségem lenne, de van.
Éppen ezért, a legfontosabb, hogy próbáljuk meg kihozni a lehető legtöbbet a rendelkezésünkre álló időből és ne hagyjuk fölöslegesen elillanni.